Üdvözlök minden olvasót!
Elsőként egy vesszőparipámról szólok. Az élet értelméről. Arról, amiért megéri áldozatot hozni. Amiért megéri küzdeni és szenvedni.
Cél.
Mit akarhatok ezzel? Minden embernek van célja, kinek a Nobel-díj, kinek a napi feles holnap reggel, kit érdekel ez? Mi köze a nagy jelszavakhoz, pártokhoz, szónoklatokhoz és ígéretekhez? Mi köze a politikához?
Hát éppen ez az... Csak magamban tudom keresni a hibát. Biztosan ostoba vagyok. Vagy süket. Esetleg félreértem az illetékes "nagy" embereket. Nem hiszem, hogy egyedül vagyok ezzel, de mégis félve kérdezem: mi célja van ennek az előttünk zajló végeláthatatlan szappanoperának? Vagy hívhatom bohózatnak is, ha valakinek van humorérzéke és gyomra, jókat nevethet esténként... Kell lennie valaminek a "nagyérdemű" szórakoztatásán kívül, elvégre nem keveset fizetünk érte... Na jó, félre az iróniával, ott az iskolás válasz, az ország kormányzása. Az összeesküvés-elméleteket félretéve most az egyszer fogadjuk el :)
Most jön a neheze. Találják ki, mi a bajom a kormányzással... Elárulom, c-vel kezdődik... Valaki tudja, mit akar ez az ország? Ne jöjjön senki százalékokkal, meg helyezésekkel nemzetközi listákon, mert ez a legrútabb szegénységi bizonyítvány! Mit lát a képviselő maga előtt, mikor belép az Országházba? Milyen ideál lebeg a felhőkbe burkolózva a Duna felett? Csak egy ötletet, könyörgöm, csak egy ötletet mondjon valaki...! Nincs, ami összefogjon itt két embert, nem hogy 15 milliót. Nincs, ami létrehozzon egy igazi pártot, egy eszmét. Nevessen ki bárki, de ennél számomra még szörnyűbb kérdés, mi annak a közösségnek, a Nyugatnak a célja, amelyhez véres fogakkal kapaszkodunk... Mert ez az irány persze egyértelmű, nekünk sem túl fényes a jövőnk; de a hanyatlásból nem akarunk kimaradni. Egymás közt persze meg lehet említeni, hogy rossz minőségű minden, amit a boltban árulnak, leomlik a két éve épített ház, kiszipolyoznak a munkahelyen stb. Sebaj, majd lesz valahogy. De jusson eszébe mindenkinek, csak akkor lesz valahogy, ha lesz aki gondolkozik. Előre. Aki felelősséget vállal. Aki TÉNYLEG felvállal egy célt és belebukik, ha kell, hogy az utódja tanuljon belőle. Ha nem csak politikusok, hanem államférfiak is lesznek.
Van ilyen itthon?
Van ilyen most egyáltalán?
Én azt mondom, ez a politika, beszélni erről érdemes.
